AdóNem Könyvelőiroda

30/01/2018

Miért nem érdemes egy személyes KFT-t csinálni?

Mindenkinek mondjuk, hogy első a könyvelő és csak utána a cégalapítás, ugyanis egy jó könyvelő jobban tudja, milyen céget és hogy kell alapítani. Persze előzetesen egy ingyenes elbeszélgetés szükséges a tervezett tevékenységről.
Megosztunk veletek most egyet az alapításkor fontos információk közül:

Miért is nem érdemes egy személyes KFT-t csinálni, ha amúgy lenne megbízható bevehető másik tagra is lehetőség:

Alulra beidézett szabályok alapján, ha egy egyszemélyes Kft-ben az ügyvezető-tulajdonos csinál valamit amire rá lehet bizonyítani a károkozás szándékosságát akkor a tulajdonos-ügyvezető felel a cégében történtekért bele értve a vagyonára kiterjedt felelőséget is.
Ez a felelőség egy megfelelő tulajdonrésszel rendelkező taggal nagyrészben kizárható.
Kivételt képezhet persze a szándékos bűncselekmény elkövetése.

És akkor a szárazanyag:
PTK 3:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei]
(1) Ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
(2) A minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tag társasági részesedését vegye meg. Vételi kötelezettségének a minősített többséggel rendelkező tag a kérelem benyújtásakor fennálló piaci értéken, de legalább a társaság saját tőkéjéből a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő értéken köteles eleget tenni.
(3) Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

22/11/2017

Megmutatjuk nektek mit is jelentenek a 2018 as járlékváltozások.

(Lásd a csatolt táblázatot!)

200.000.- Ft Bruttó bér mellett a dolgozó ugyanannyit fog kézhezkapni, de a munkáltatónak megmarad 5.000.- Ft ja amit akár béremelésre is fordíthat.

A minimálbéren foglalkoztatottak esetén fel kell emelni a béreket ami 8,33% ot jelent a dolgozónak. A munkáltató viszont az állam felé nem arányosan kell fizessen járulkemelkedést. A 8,24 helyett (2017 ben ennyi lenne) csak 3,49% os járulékemelkedés tapasztalható.

Ugyanez bérminimum esetén 12,11% ot jelent a dolgozónak és 12,11% helyett (2017 ben ennyi lenne) csak 7,2% os járulékemelkedést kell a munkáltatónak megfizetnie.

Tehát elmondható hogy:
A járulék csökkentése többletet hoz a vállalkozóknak.
A minimálbér emelése viszont:
- Többletkiadást jelent a minimálbéren foglalkoztatóknak,
- de a járulékok csökkenése miatt 2018 ban kevesebb terhet ró a rájuk mint amekkora növekedés a dolgozónál tapasztalható.

Ennek nagy jelentősége lehet a fekete jövedelmet is fizető cégek esetében, hisz 2018 -ban alacsonyabb többletköltségből megúszhatják a hivatalos bérek kötelező emelést.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy mind a bér, mind a járulékok adóalapot csökkentő tényezők, tehát
Minimálbr esetén 9.517.-Ft költségleírás 2.535.- Ft-jába azaz 26,6% ba míg Bérminimum esetén 19.570.- Ft költségleírás 6.603.- Ft-jába azaz 33,7% ba kerül.
Ez ugyan közelít ahhoz a határhoz hogy a vállalkozó elgondolkodjon a vállalkozása fehérítésén, de hogy eléri e azt majd statisztikák fogják megmutatni.

Azt is megnéztük, hogy a 200.000.- Ft os Bruttó bér után mennyi járulékot kellet az állam felé fizetni a korábbi években:
2009: 146.735 Ft
2010: 119.080 Ft
2011: 123.520 Ft
2012: 126.000 Ft
2013: 126.000 Ft
2014: 126.000 Ft
2015: 126.000 Ft
2016: 124.000 Ft
2017: 114.000 Ft
2018: 109.000 Ft

15/11/2017

Adócsökkentésről döntött a parlament
A szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás csökkentéséről döntött az Országgyűlés, így januártól mindkét járulék mértéke 19,5 százalék lesz.
A parlament emellett adókedvezményeket szavazott meg a sportegyesületek számára is.

22/08/2017

Iskolakezdési támogatás 2017-ben

A tanévkezdés idején népszerű juttatási forma az iskolakezdési támogatás, amellyel az iskolaév elején felmerülő kiadásokat fedezhetik a dolgozó szülők. 2017-es változás, hogy január 1-től az SZJA trv. nem nevesíti béren kívüli juttatásként az iskolakezdési támogatást, ezért annak fogalmára már nincs külön rendelkezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt volna ez a támogatási lehetőség, ugyanis meghatározott feltételekkel, értékhatár nélkül, egyes meghatározott juttatásként most is adható.

Cafeteria keretén belül adott iskolakezdési támogatás

Gyakori, hogy az iskolakezdési támogatás a cafeteria csomag része, annak egyik választható eleme. Ilyenkor az év elején nyilatkozni kell arról, hogy igénybe kívánja –e venni a dolgozó. Sok helyen emiatt a gyakorlat miatt tévesen azt gondolják, hogy a támogatás csak a cafeteria rendszer keretében adható, holott ez nem igaz, sőt, még céges belső szabályzatot sem szükséges hozzá készíteni. Egyetlen fontos dologra azonban figyelni kell: az iskolakezdési támogatás nem lehet teljesítményhez kötött.

Cafeterián kívül adott

A vállalkozás adóvonzattal adhat készpénz segélyt is, de jobb megoldás a kedvezőbb adózás mellett adható béren kívüli juttatásnak minősülő pénzbeli juttatás. Ez maximum évi 100 ezer forint lehet, és az összeg 1,18-szorosa után kell 15% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ha ezen felül is ad iskolakezdési támogatást a cég, akkor

a dolgozót 15% személyi jövedelemadó és 18,5% járulék
a céget 22% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli.
A bevezetőben is említett egyes meghatározott juttatás adózás tekintetében azt jelenti, hogy

nincs a dolgozónak adófizetési és járulékfizetési kötelezettsége,
a vállalkozásnak pedig az összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
A támogatás formája – mi számít taneszköznek?

Az iskolakezdési támogatás utalvány formájában adható. Ez lehet papír alapú vagy elektronikus formájú is. Taneszközre vonatkozóan nincs a törvényben leírás, sőt, a Kereskedelmi Vámtarifában sem találunk definíciót. Azt mondhatjuk, hogy taneszköz lehet minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely általában szükséges a tanuláshoz. Például füzet, rajzlap, ceruza, toll, számítógép, íróasztal, tankönyv, bármilyen iskolában hordható ruhanemű (nadrág, ing, szoknya, cipő stb.). Tankönyv az a közoktatásban használt tankönyv lehet, amely szerepel az adott évi tankönyvjegyzékben. Tanári kézikönyv, segédlet, segédkönyv nem vásárolható iskolakezdési támogatásból.

Az utalvány az idei év július 7-től év végéig adható, és a rajta feltüntetett időpontig váltható be, amely időpontot a kibocsátó határozhat meg.

Könyvelés

A támogatás összegét személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni, amely a tao-trv. szerint nem adóalapot növelő tétel.

Forras: eutax.hu

www.gemkapocs.hu az irodaszer áruház.

10/07/2017

Kedvezően változott a Kata és a KIVA!

Számos új, kedvező változást fogadtak el a Kata és a Kiva kapcsán: például nem szűnik meg a kisadózó vállalkozás, ha a határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti az adótartozását, illetve nem minősül bevételnek a fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás.

Haszon magazin

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény (Módosító tv.) több ponton módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.) .

Mikor lehet újra katázni?

A Katv. 6. §-a korábban úgy rendelkezett, hogy ha a Kata szerinti adóalanyiság megszűnt, az adóalanyiság a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás Kata adóalanyisága 2016-ban megszűnt, akkor azt ismételten először 2018. januárjában választhatja, de csak 2018. februárjára vonatkozóan.

A Módosító tv. a kihirdetést követő naptól, azaz 2017. június 20. napjától akként módosította ezt a szabályt, hogy az adóalanyiság a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható. A kedvező módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adózó Kata adóalanyisága 2017-ben megszűnik, akkor a Katv. szerinti adózási mód már 2019. januárjára ismételten választható.

Mennyi tartozás után szűnik meg a Kata?

A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja szerint eddig a Katv. hatálya alá tartozó adóalany adóalanyisága megszűnt az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladta a 100 ezer forintot.

A Módosító tv. a kihirdetést követő 30. naptól, azaz 2017. július 19-i hatállyal úgy módosította a Katv. előbb ismertetett szakaszát, hogy nem szűnik meg a Katv. szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig (korábbi szóhasználattal: a jogerőre emelkedéséig) megfizeti az adótartozását és ennek tényét igazolja. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás megfizetésének igazolását követően visszavonja az adóalanyiság megszűnése tárgyában hozott határozatát.

Bevételi nyilatkozat, mint bevallás

A Katv. 11. § (1) bekezdése eddig csak azt tartalmazta, hogy a kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon (a ’KATA nyomtatványon) nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A Módosító tv. alapján a nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. E rendelkezés a kihirdetést követő 30. naptól, vagyis 2017. július 19. napjától hatályos.

Nem bevétel a kapott támogatás

Haszon hírlevél

2016. június 16-ától nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege. E jogszabályhely hatálybalépésével párhuzamosan átmeneti szabály rendelkezett arról, hogy ez a módosítás a 2014. január 1-jét követően folyósított költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatások esetében is alkalmazható. A Katv. 32/C. §-ának kihirdetést követő naptól, azaz 2017. június 20. napjától hatályos módosítása alapján a kedvező szabály már 2013. január 1. napjától (a Katv. hatályba lépésének napjától) is alkalmazható.

2018. január 1. napjától hatályos módosítás

A Katv. 2. § 8. pontja 2018. január 1. napjától egy i) ponttal bővül, amely értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki „a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat”. A módosítás alapján a fent említett tanulmányokat folytató kisadózónak az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forintos tételes adót kell majd fizetni a főállású kisadózók havi 50 ezer forint összegű tételes adója helyett.

Forrás: https://haszon.hu/penzes-otletek/107485-valtozasok-a-kata-es-a-kiva-felteteleiben.html

10/05/2017

Figyelem! SZJA Bevallás határideje Május 22.
Mi akár ingyen is megcsináljuk nked!
Figyeljetek arra, nem jár e adókedvezmény:

70 ezren elfelejtenek adójóváírást kérni
Az államilag támogatott nyugdíjbiztosításnál az évi befizetések 20 százaléka után - évi 130 ezer forintig - jár adójóváírás. Az Union Biztosító becslései szerint azonban a jogosultak harmada, 60-70 ezer fő nem kéri ezt. Az igénylést az szja-bevalláson kell feltüntetni, de a leadás határidejét (május 22.) követően elévülési időn belül, önellenőrzés keretében is be lehet nyújtani. Az ehhez szükséges igazolást a biztosítók mindenkinek elküldték.
Írja a Haszon Magazin.

04/05/2017

Itt a 2018-as költségvetés, Adóváltozási tervek, stb.

Stubnya Bence
A 2018-as költségvetés a munkából élők költségvetése, ami a gazdasági növekedésre és a csökkenő közterhekre épül – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2018-as költségvetési javaslatot bemutató bemutató sajtótájékoztatón kedden.

Varga azt mondta, a költségvetés a családok támogatására épít, arra, hogy az állam legtöbb intézkedése a családok támogatásán keresztül valósuljon meg. A büdzsé céljai a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése.

Mégsem engedik el a költségvetést

A kormány 4,3 százalékos gazdasági növekedésre számít 2018-ra, idén pedig 4,1 százalékra. A terv szerint a 2018-as költségvetés hiánya 2,4 százalék lesz. Ez azt is jelenti, hogy végül nem azt a törvényjavaslatot terjesztik a parlament elé, ami három százalékos hiánnyal számol.

Varga elmondta, a 2018-as költségvetés a tavalyi büdzséhez hasonlóan három részre lesz osztva:

- az első rész az állam működési kiadásait és bevételeit tartalmazza,
- a másik kettő a fejlesztésekre biztosított uniós és hazai fejlesztési pénzeket tartalmazza.
Az első részben az állam bevételei és kiadásai lefedik egymást, hiány csak a beruházások miatt keletkezik.

Csökken a kisvállalkozói adó és a haláfa

Varga több adócsökkentést is bejelentett. A halhús áfája 27-ről 18 százalékra csökken, az internet és az éttermi szolgáltatások áfája pedig 18-ról 5 százalékra. A kisvállalkozói adó (kiva) 14-ről 13 százalékra csökken a terv szerint. Az ábrán az látszik, hogy az adócsökkentések ellenére áfából és kisvállalkozói adóból is több bevételt várnak 2018-ban 2017-hez képest, de szja-ból is növekvő bevételekre számítanak. Társasági adóból viszont csaknem 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel van betervezve. Az is érdekes, hogy a lecsökkentet kivából csaknem kétszeres bevételt várnak 2017-hez képest.

2018 januárjában havi 35 ezer forintra nő a kétgyerekes családok havi adókedvezménye, ennek nyomán fejenként évi 240 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál. A munkáltatói járulék 22 százalékról 20 százalékra csökken, a társasági adókulcs marad 9, az szja pedig 15 százalékos. A minimálbér 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal nő.

Varga arról is beszélt, hogy 2018-ban folytatódnak az életpályamodellek alapján beígért béremelések. Ennek keretében jövőre

átlagosan 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjai 15 százalékos illetményemelés kapnak, elérve ezáltal az átlagosan 50 százalékos növekedést.
Lesz egy 5 százalékos bírói és ügyészi illetményalap-emelés,
és egy szintén 5 százalékos felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés.
Varga azt is elmondta, hogy a nyugdíjakat az infláció mértékének megfelelően akarják emelni, ugyanakkor 2018-ban nyugdíjprémiumra is lehet számítani.

Majdnem minden terület többet kap kicsivel

Varga Mihály azt mondta, hogy bár minden terület több pénzt kap, nem lesz választási költségvetés, a parlamenti és a következő évben tartandó önkormányzati választások nem befolyásolják a tervezést.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta,

egészségügyre 102 milliárd forinttal,
oktatásra 87 milliárddal,
nyugdíjakra 287 milliárddal,
rendvédelemre 83 milliárd forinttal,
gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárd forinttal
jut több a 2018-as költségvetési tervezet alapján, és a családi otthontermtési kedvezményre pedig 226 milliárd forint van elkülönítve a büdzsében, amiből 15 ezer lakás megépülésére számítanak. Az ábrán mindez látszik is, de a tervezetből az is kiderül, hogy környezetvédelemre kevesebb jutna 2018-ban 2017-hez képest.

A központi költségvetés főbb kiadásai sorai közül a 2017 és 2018 közötti változást tekintve kiemelkedik egy pár terület. Ahogy azt a Portfolio kiszúrta, csaknem 30 százalékkal csökken például a közmunka finanszírozása, amelyre 2018-ra 225 milliárd forintot terveztek be. Látványosan felpörögnek viszont az uniós kiadások, erre a kormány 2400 milliárd forintot tervezett be 2018-ra. Lakásépítésre nagyjából hét százalékkal lesz több állami pénz, és az önkormányzatok állami támogatása is nagyjából ennyivel nő.

A kórházaknak több forrása lesz gyógyító-megelőző célokra (nagyjából 15 százalékkal) és nyugellátásra is csaknem 240 milliárddal több pénz fog jutni a tervezet alapján. A paksi projektcégre is költenek: 2018-ra egy csaknem 107 milliárd forintos tőkeemelés van betervezve a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt részére, az idei tervekben szereplő 100 milliárd után.

A már korábban bejelentett infrastrukturális projektekre is költeni fog a kormány 2018-ban: 255 milliárd jut közúti fejlesztésekre, 150 milliárd a Modern Városok programra, illetve 40 milliárd közútfelújításra.

A költségvetési tervezet parlamenti tárgyalása május 18-án kezdődik meg. Május 18-ig lehet módosítókat benyújtani, a vita 23. és 25. között lesz. Június 12-én dönthetnek a módosítókról és 15-én fogadhatják el véglegesen a költségvetést.

Forrás: http://index.hu

02/05/2017

Május 20.-a a Személyi Jövedelem Adó (SZJA) bevallás leadásának a határideje!

Ha még nem rendelkeztél az adód 1%-áról, most arra kérünk hogy az általunk támogatott JAM Egyesületnek ajánld fel!
https://www.facebook.com/jamtancmuhely

Ha így teszel, mi ingyen elkészítjük a bevallásod. :)

Mindig jó célra, fejlesztésre költi el az egyesület, azaz az iskola az így befolyt összegeket.
Ráadásul, most megkaptak egy klassz helyet a 13. kerületben ahol nem csak tánc, de cirkusz, bűvészet, színház, festészet, és sok hasonló kulturális ág is meg tud és meg fog jelenni.

Itt a leírás, hogyan járj el:

- Amennyiben magad csinálod az adóbevallásodat:
az alábbi nyilatkozatot egyszerűen tedd adóbevallásoddal együtt a borítékba.

(Munkavállalóként akkor is nyilatkozhatsz érvényesen az 1%-ról, ha az adóbevallásodat már elküldted, de nyilatkozatot még nem tettél. Nyomtasd ki és tedd egy borítékba az alábbi nyilatkozatot. A borítékot hátul a ragasztáson keresztül írd alá, és írd rá a feladóhoz nevedet, lakcímedet és adóazonosító számodat, majd postázd a NAV címére 2017. május 20-ig.)

- Amennyiben könyvelőt keresel az adóbevalláshoz ajánlani tudjuk az AdoNem Könyvelőirodát www.adonem.hu .
Amennyiben a JAM javára nyilatkozol az 1%-ról, ingyen elkészítik a bevallásod. :)
Fb.: https://www.facebook.com/AdóNem-Könyvelőiroda-345110182184130/

- Ha már van könyvelőd, csak küldd el neki az alábbi levelet:

Kedves Könyvelőm, Tisztelt Könyvelőiroda!

A Személyi Jövedelem Adóm 1% -áról szeretnék rendelkezni, kérem, hogy az SZJA bevalláshoz kapcsolódó rendelkező nyilatkozatot csatolja a bevalláshoz!

Rendelkező Nyilatkozat befizetett adó 1%-áról!

A kedvezményezett neve: JAM Táncműhely Kulturális Egyesület
A kedvezményezett adószáma: 18129346-1-41

Köszönettel:

Ui.: Minden megosztásnak külön örülünk.

Tánc, Bűvészet, Cirkusz, Képzőművészetek, Filmklub, Színház, Önképzés, Kedvezmények Stb.

20/03/2017

Hogyan alakul az ügyvezető felelőssége az új Ptk. szerint?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-es bevezetése óta sok vitát és értelmezési bizonytalanságot okozott a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása. Különösen így volt ez a harmadik személyeknek okozott károkért való egyetemleges felelősség kérdésében, amely végül a törvény felelősségi szabályának módosításához vezetett. Tekintsük át a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos alapvető tudnivalókat!
Az ügyvezetői felelősség

Az ügyvezető kárfelelőssége kétirányú. Egyrészt felel az általa vezetett társaság felé, az ügyvezetői tevékenységével a társaságnak okozott károkért. Másrészt meghatározott feltételek esetén felel a társaságon kívüli harmadik személyek irányába, az olyan károkért, amelyet ügyvezetőként eljárva okozott. A harmadik személyek körébe tartozhatnak olyan személyek, akikkel a társaság nincsen szerződéses kapcsolatban, valamint olyan személyek is, akikkel szerződéses kapcsolat áll fenn (pl. a társaság hitelezői).

Ügyvezetői felelősség a társasággal szemben

A Ptk. szigorította a vezető tisztségviselők társasággal szemben fennálló felelősségét, azzal, hogy az ügyvezetési tevékenység során a társaságnak okozott károkért való felelősségre a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait rendelte alkalmazni.

A Ptk. szerint a szerződés megszegésével a másik félnek okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni. Az ügyvezető és a társaság között minden esetben valamilyen szerződéses viszony van, hiszen a vezető tisztségviselői megbízatást szerződés alapján lehet ellátni. Ha pedig az ügyvezető a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, és ezzel a társaságnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az ügyvezetői kötelezettségek sokrétűek lehetnek. Például az ügyvezető egyik legalapvetőbb kötelezettsége, hogy tevékenységét a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján lássa el.

Az ügyvezetőnek lehetősége van arra, hogy kimentse magát a felelősség alól. Az említett szigorítás a kimentés területén következett be. A korábbi szabályozás szerint a felelősség alóli mentesüléshez azt kellett bizonyítani, hogy az illető az ügyvezetői kötelezettségének körében a megfelelő gondossággal járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Az új Ptk. értelmében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség alól csak akkor lehet mentesülni, ha az érintett bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Az ügyvezető felelőssége harmadik személyekkel szemben

A Ptk. 2016. júliusában végrehajtott módosítása megváltoztatta az ügyvezető harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségének szabályait. A változtatás oka elsősorban az volt, hogy a törvénybe eredetileg beiktatott felelősségi szabályt sokan kiterjesztően értelmezték, amely jelentős bizonytalanságot idézett elő.

A jelenlegi szabály értelmében a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a társaság felel. Tehát elsődlegesen a társaság felel a külső személyeknek az ügyvezető e tevékenyégével okozott károkért. A korábbi szabállyal szemben az ügyvezető csak akkor felel a társasággal egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta. Így tehát a gondatlanság következtében előállt kárért az ügyvezető a külső személy irányában közvetlenül nem vonható felelősségre. Viszont a harmadik személyeknek szándékosan okozott kár esetén az ügyvezető egyetemleges felelőssége fennáll a szerződésen kívül okozott és a szerződésszegéssel okozott károk tekintetében is.

Forrás: http://kamaraonline.hu/szakerto_valaszol_reszletes/hogyan-alakul-az-ugyvezeto-felelossege-az-uj-ptk-szerint

09/02/2017

Tájékoztató az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségét érintő változásról
A magánszemély ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából (a továbbiakban: ingatlanértékesítés) származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni.

2016. december 31-éig történt ingatlanértékesítés esetén a tulajdonban tartás időszakára tekintettel alkalmazható csökkentés mértéke eltért a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok esetén.

2017. január 1-jétől megszűnik a lakó- és más rendeltetésű ingatlanok közötti megkülönböztetés, vagyis 2017. január 1-jétől az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni.

Az ingatlan 2017. évi átruházása esetén a számított összegből (a bevétel és a költség különbözete) a szerzés időpontjától függően a következők szerint kell az idő múlására tekintettel a jövedelmet meghatározni:

A szerzés éve / Jövedelem / a számított összeg
2017. 0. év 100%-a
2016. 1. év 100%-a
2015. 2. év 90%-a
2014. 3. év 60%-a
2013. 4. év 30%-a
2012. 5. év 0%-a

A 2012. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2017. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Forrás: http://nav.gov.hu

A 2016. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás nyomtatványkitöltő programja 16SZJA név alatt tölthető le.

02/01/2017

ADÓÜGYI VÁLTOZÁSOK 2017-BEN

ÖT SZÁZALÉK LETT A BAROMFIHÚS, A TOJÁS ÉS A FRISS TEJ FORGALMI ADÓJA, ami a várakozások szerint legalább 17 százalékkal nyomja majd le a fogyasztói árakat is.

AZ INTERNET-ELŐFIZETÉSEK ÁFÁJA JANUÁR 1-TŐL 18 SZÁZALÉKRA CSÖKKENT,

AZ ÉTTERMI SZOLGÁLTATÁS ÁFÁJA PEDIG 27 SZÁZALÉK HELYETT 18 SZÁZALÉK LETT.AZ alacsonyabb áfa az éttermekben kapható ételekre és a helyben készült alkoholmentes italokra vonatkozik csak, vagyis elvitelnél marad a 27 százalékos áfa.

IDÉN ÉS JÖVŐRE IS SOKAT NŐ A MINIMÁLBÉR
Idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.
2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.

CSÖKKEN A TÁRSASÁGI ADÓ, OLCSÓBB A KIVA
A társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken. Januártól csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.

A TÁRSASÁGI ADÓ MÉRTÉKE egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken.

JANUÁRTÓL CSÖKKEN A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL FIZETENDŐ KÖZTEHER MÉRTÉKE, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.

MÉG TÖBB HELYEN LESZ ONLINE KASSZA
Január 1-jétől kötelező az online pénztárgép a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak. Amennyiben az adóalany nyugta helyett számlát ad, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.
Január 1-jétől kötelező az online pénztárgép a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.
Amennyiben az adóalany nyugta helyett számlát ad, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.

Forrásról:
Amúgy is össze akartuk szedni ezeket az információkat, de ha már a haszon magazin ilyen jól, tömören összeszedte nekünk, hát csak idemásolotam.

14/12/2016

Az Online pénztárgépi kötelemről:

Sok területen vezetik be január 1-től a kötelezően az online pénztárgép használatát, így sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon az ő tevékenységéhez feltétlen szükséges e.

Szerencsére vannak azért egyéb lehetőségek. Így péédául azoknak akik ritkán kell csak a helyszínen pénzt kezeljenek.

Az áfa törvény 166§ (2) szerint: Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Vagyis addig jó, hogy ha mindenről számlát adunk ki, akkor nem kell nyugtát adni. Így gépet sem kell venni hozzá.
Erre remek megoldás egy számlázó program vagy egy online számlázó program ami akár még ingyenesen is elérhető, és akár egy mobiltelefonról is lehet vele számlát készíteni.

Hogy mennyire költség hatékony a dolog, papír, toner költség miatt, és hogy a saját vállalkozára ez megfelel e azt mérlegelni szükséges.

Tudni kell hozzá azt is, hogy a számla csak akkor megfelelő, ha a vevő rovatban valós adatok szerepelnek. Ha a magánszemély nem kívánja megadni az adatait, akkor nem tudsz számlát kiállítani neki.