Halála után özvegye 1896-ban férjhez ment Hauer Rezsőhöz, aki Esztergomban tanult, majd Stühmer Frigyes budapesti cukorka- és csokoládégyárában bővítette ismereteit, később pedig Gerbeaud Emil budapesti cukrászüzemében dolgozott. Hauer Rezső átvette a cukrászda vezetését is, amelyet 1899-től már saját nevén, Hauer Czukrászdaként üzemeltetett. Az eredetileg egyetlen helyiségből álló üzlet az ekkoriban virágzó magyar cukrásziparhoz hasonlóan gyors fejlődésnek indult és hamar elérte jelenlegi méretét, a mai Rákóczi út 47. és 49. számú házak teljes földszintjét elfoglalva. 1901-ben uzsonnateremmel bővült, 1905-ben itt épült fel Magyarország első cukrászgőzkemencéje, majd az első világháború után egy csokoládé- és bonbonüzem is csatlakozott hozzá. Gerbeaud Emil halála után, 1920-ban Hauer Rezsőt a cukrász ipartestület örökös díszelnökévé választotta. Termékei közül a Hauer-krémes volt a legsikeresebb, valamint az ananász és marcipán ízesítésű tejszínes sütemények. Az üzletet az 1948-as kommunista hatalomátvétel után államosították (ezt Hauer Rezső csak néhány évvel élte túl), és egy ideig Erkel cukrászda néven működött. Ennek ellenére eredeti, polgári hangulatát meg tudta őrizni egészen a rendszerváltásig, amikor privatizálták, és a vevő „áldásos” működésének köszönhetően végül 1991-ben bezárták. A cukrászdát később egy magyar vállalkozó vette meg, újította fel, és végül 2002-ben meg is nyitotta, de különféle problémák miatt 2008-ban be kellett ismét zárnia. Az évtizedes kényszerszünet ellenére a cukrászda emléke a mai napig élénken él az egykori vemdégekben. A Hauer cukrászda és kávéház legújabb kori története 2016 szeptemberében kezdődött - és reméljük, legalább újabb 118 évig fog tartani.
