Látnivalók a környéken:
A dél-zselici tájegység legjelentősebb települése Szigetvár. Nevét 1566-ban írta be a magyar történelembe, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80000 fős seregét Zrínyi Miklós horvát bán és várkapitány elszánt védőseregével sikeresen feltartóztatta. A vár elestét követően a török megszállás 123 évig maradt fenn. Szigetvár főterén - amely a régi óváros központja volt - található az egykori, 1589-ben épült Ali pasa dzsámija. A később Szent Rókus nevére felszentelt plébániatemplomot többször átalakították, de a dzsámi építészeti jellegét napjainkig megőrizte. Itt látható Dorfmeister István 1788-ban készült freskója, amely a vár elestét és annak visszafoglalását ábrázolja. A vár udvarában találjuk a Szulejmán dzsámit, amelyet a győztes szultán tiszteletére emeltek. Napjainkra a tizennégyszög alaprajzú minaretnek csak az alsó harmada látható. A hajdani karavánszeráj a magyarországi török építészet egyetlen épen maradt lakóépülete. A „Török ház” eredetileg az itt átutazók szállásául szolgált, ma török témájú kiállítások helyszíne. A városi kulturális életnek helyt adó Vigadót a neves építész, Makovecz Imre tervezte. A szigetvári vár közelében lévő Gyógy- és termálfürdő vizét 1997-ben minősítették gyógyvízzé. A 3000 liter/perc hozamú kút, 62°C-os nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos vize izületi, reumatikus- és pajzsmirigy megbetegedések kezelésére szolgál. Szigetvár határában, a 67. számú főút mentén 1994-ben adták át a Török-Magyar Barátság Parkot, amelyben Zrínyí Miklós és Nagy Szulejmán monumentális portréja látható. A feltételezések szerint az 1566. évi ostrom idején e park helyén állhatott a török szultán sátra. Szigetvár legnagyobb rendezvénye a Zrínyi Napok, amely szeptember elején kerül megrendezésre. A közeli Csertőn található Festetich család építette műemlék jellegű klasszicista kastély jelenleg turistaszállóként és panzióként üzemel. Védettséget élvező parkjában ritka fakülönlegességek láthatók (pl. sárga virágú tulipánfa). A Lechner Ödön tervezte, egykori Biedermann-kastély és a parkban álló családi kripta Mozsgó központjában található, amely ma a megyei önkormányzat fenntartásában működő értelmi fogyatékosok szociális otthona. A kastélyt körülvevő 10 holdas park természetvédelmi terület, benne több faritkaság is megtekinthető (A park az intézményvezető engedélyével látogatható). A festői környezetben lévő Almáskeresztúr számos művészt megihletett. Az egykori pásztorházban található a Heil József szervezte Johe Galéria. Az itt kiállított alkotások érdekessége, hogy ecset használatát mellőzve, egyéb technikával készültek. Az Almás-patak völgyében fekvő Almamellék korábban a Biedermann család birtokaihoz tartozott. Báró Biedermann Rezső 1901-ben építtetett gazdasági vasutat a Sasréten és Lukafán kitermelt fa és egyéb mezőgazdasági termékek fuvarozására. 1991 óta az erdei vasutat kizárólag személyforgalomra használják. A nyelvtörő mondókában emlegetett Ibafa korábban a Jeszenszky-család birtoka volt. Az országszerte ismert Pipamúzeum első darabjait 1860-ban Hantai Nándor lelkész kezdte gyűjteni. Azóta a mindenkori községi plébános egy-egy szép darabbal egészíti ki a gyűjteményt. A kiállított tárgyak között a pipán kívül a dohányzás egyéb kellékei is megtalálhatók. A 67. számú főút mentén fekvő Szentlászlón 2003-ban nyílott Helytörténeti és Néprajzi Kiállítás a településen élt népcsoportok viseleteit, használati tárgyait mutatja be. Boldogasszonyfa közeli szentlászlói patak vizén duzzasztott halastó kedvelt horgászparadicsom. A Szigetvár közelében lévő Patapoklosi legjelentősebb épülete az 1794-ben barokk stílusban épült református templom. Az ismeretlen festő által készített 112 festett mellvéd-kazetta egész Európában egyedülállónak számít.
